Tiltakozó aláírásgyűjtés kezdődik a beruházás ellen.

Baranyát immár közvetlenül is érintheti az a tiltakozás, amelyet négy zöldszervezet kezdeményezett a drávai vízlépcső-tervek ellen. A horvát fejlesztési elképzelések között ugyanis az is szerepel, hogy a gátakból-duzzasztókból egy rendszert alakítanának ki, a Dráva délebbi szakaszain levő egységek helyszíne Donji Miholjac és Eszék lehet.

Négy környezetvédő szervezet jelentette be a napokban, hogy internetes tiltakozó akciót indít a Drávára tervezett Novo Virje-i vízi erőmű ellen. Toldi Miklós, az egyik résztvevő, a Dráva Szövetség elnöke lapunknak elmondta, megkezdődött a tárgyalás több civil egyesülettel, amelyek segítségével az ellenőrzéseiket "hagyományos" aláírásgyűjtéssel is kifejeznék.

A Novo Virje-i erőmű - amint arról már többször beszámoltunk - a környezetvédők szerint alapvető károkat okozhatna a Dráva déli, baranyai szakaszán is, a talajvíz és a folyó medrének megváltozása, a sodrás átalakulása miatt védett területek tünhetnének el. Toldi Miklós ugyanakkor arra is figyelmeztetett: tudomása szerint a síkvízi erőművek általános módszere alapján nemcsak Novo Virjénél lenne erőmű, hanem kapcsolódó egységeket terveznek Barcsnál, Donji Miholjacnál és Eszéknél is.

Lapunk információi szerint a Horvát Nemzeti Területfejlesztési Tervben is szerepel további erőműrendszer kialakítása a folyó déli, baranyai szakaszán. A közelmúltban Barcson tartott fórumon a horvát szakemberek azt is kifejtették: a Dráva déli problémáit nem tudja orvosolni a Novo Virje-i vízi erőmű, ezért szükséges az alsóbb rész szabályozása is. Emiatt az érintett területeket "lefoglalták" a nemzeti fejlesztési tervben, mint a további beruházások helyszíneit. A környezetvédők viszont úgy vélik, ezzel tovább romlana a helyzet, az északi térségben áradás, míg a baranyai szakaszon további apadás következhetne be.

Az erőműláncolat kialakítása jogilag is problémás, hiszen az eszékit kivéve Magyarország is érintett lenne az építésben. Hazánk ugyanakkor nem egyezett bele hivatalosan a beruházásba; egy 1988-as keretegyezmény létezik, de az még Jugoszláviával köttetett meg - nemzetközi jogi szakértők a hatályát is vitatják.
Dunántúli Napló