Számolatlan ingatlanon van teher a tulajdonosok tudta nélkül a hegyközségi területhatárok kiterjesztése miatt. Ha a bankok és a cégbíróság szigorúan a törvény szerint járnak el, bármikor érkezhet a felszólítás: fizess, akár milliókat!

Egy egyszerű adásvételi ügylet nyomán derült fény arra dr. Magyar Katalin ügyvéd több hónapnyi nyomozása után, hogy a megyeszékhely patacsi és donátusi részén számtalan ingatlanon van teher a tulajdonosok tudta nélkül. Az első jelzést akkor kapta, amikor a még 1986-ban lakóövezetté minősített területen, az uránvárosi buszpályaudvartól 800-1000 méterre lévő Mária-dűlőben tavaly tavasszal valaki eladta a telkét. Ám egy nyáron keltezett levélben a szomszéd tudatta: neki, mint hegyközségi tagnak, a hegyközségi törvény értelmében elővásárlási joga van a telekre.

Ezek után kezdett el nyomozni az ügyvéd. A Pécs Vidéke Hegyközség 1997-ben kezdeményezte, hogy a korábban lakóterületté nyilvánított, ezért a szőlőkataszterből kimaradt városrészek kerüljenek vissza a kataszterbe, s ezt a cirfandli szőlőfajta telepítésének fellendítésével indokolták. A tulajdonosokat nem tájékoztatták.

Azzal, hogy - az ügyvéd szerint önkényesen - területeket vontak be a szőlőkataszterbe, a lakóövezetben a tulajdonosok tudta nélkül elővásárlási jog került minden ingatlanra, mondja az ügyvéd. Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy az ingatlan nem tehermentes. Ezért ha valaki a hegyközségi területen apportként bevitte egy cégbe az ingatlanát, jogellenesen tette, és a cégbíróság felszólíthatja, hogy 15 napon belül készpénzben fizesse be az apport értékét a törzstőkébe, és módosítsa a társasági szerződését. Más esetben ha valaki pénzintézettől vett fel hitelt az ingatlanra, akkor megtévesztette azt - a kölcsön tehát kamatostól visszakövetelhető. Egy egyszerű adásvételnél pedig a vevő megtévesztéséről, illetve arról van szó, hogy a jóhiszemű eladó nem kérdezte meg a szomszédját, hogy kíván-e élni az elővásárlási jogával - s ez kártérítési perek sorozatához vezethet.

A Magyar Katalin birtokában lévő mindenfajta törvényleírás és dokumentum szerint az ingatlanokat nem lehetett volna bevonni a szőlőkataszterbe. Az ügyvédnő úgy látja: az önkormányzat kezdeményezésére az FVM Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatalának kellene rendet teremtenie. Bakó Attila pécsi hegybíró azt mondja, hogy a törvénynek kellene módosulnia úgy, hogy az elővásárlási jog belterületi ingatlanra ne vonatkozzon, amit a hivatallal karöltve kezdeményezni is fognak.

Az országban sehol másutt nem állt elő hasonló helyzet, csak Pécsett. Külön pikantériája az ügynek, hogy a vadászati törvény értelmében szabadon lehet vadászni a hegyközségi területen - így akár az érintett patacsi vagy donátusi házak között is.
(dunantúlinapló)