Felmerült annak lehetősége, hogy az Ó-Drávát a főfolyó fenékküszöb-emelésével élesztenék fel.

Ennek következtében jelentős mértékben nőne a mellékág vizének oxigéntartalma, amelynek köszönhetően megállítható lenne a halpusztulás, illetve az elhínárosodás. Mindez a szakemberek szerint semmilyen szempontból nem befolyásolná jelentős mértékben a Dráva élővilágát.

Egyes vélemények szerint már csak a fenékküszöb emelésével menthető meg az Ó-Dráva, horgászok szerint ugyanis az elmúlt időszakban érezhető mértékben fogyatkozott a halállomány. A beavatkozással kapcsolatban egyelőre csak elképzelések vannak, miután egyrészt a költségek több millió forintra rúgnak (bár a vizes élőhely helyreállítására uniós támogatás is elnyerhető), másrészt a horvát hatóságoknak is beleszólásuk van az átalakításokba, illetve a szükséges engedélyeztetés sem olyan egyszerű.

Mint azt Burján Alajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembere lapunknak elmondta, mindehhez szükség lesz a most alakuló vízügyi felügyelet hozzájárulására is. A szakember szerint előre nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a fenékküszöb-emelés milyen hatással lehet a főmederre. Az azonban bizonyos, hogy a folyó úgynevezett "érzékenysége" nem olyan erős. Ez azt jelenti, hogy várhatóan nemigen változtatna a Dráván ez a beavatkozás.

A folyó holtágában az idén már olyan alacsony volt a vízszint, hogy azt az élővilág is megsínylette. A növényzet túlburjánzása oxigénhiányt okozott, emiatt a halak - zömmel keszegfélék, a kisebb testű csuka, a compó, a törpeharcsa – pusztulásnak indultak.

Sokak szerint már a növényzet megritkítása sem jelent hosszú távú megoldást. A víz visszaduzzasztásával azonban megakadályozható lehetne az el-

hínárosodás. A lassan elszaporodó sulyom például 2,5–3 méterig képes legyökerezni, ha viszont ennél magasabb a vízszint, az már nem megfelelő élettér a számára.

Mindez lényegében a szomszédos Dráva medrének megemelését - egyúttal a vízszint növekedését - jelenti, így megfelelő magasságig duzzaszthatnák vissza a folyó holtágát. A vízi élőlények áthaladhatnának az Ó-Dráva vizébe, illetve adott esetben az árvízlevezetés és a kishajózás feltételei is biztosítva lennének. A főág és a mellékágrendszer ilyen szintű összekapcsolásával pedig a hullámtér visszanyerhetné "halbölcső" szerepét.

Hasonló jellegű beavatkozás történt egyébként 1995-ben a Szigetköznél is.
Dunántúli Napló