Még korai az EUfória?
A megyeszékhelyen a külkapcsolatok alakításáról tanácskoztak a honi régiók vezetői a közelgő uniós csatlakozás apropóján.
A májusi csatlakozást követően szakértők szerint csak akkor érkezhetnek igazán jelentős támogatások a Dél-Dunántúlra, ha megfelelő programok készülnek, és ahhoz rendelkezésre áll a ma még a legtöbb esetben hiányzó önerő is.
A megyeszékhelyen a külkapcsolatok alakításáról tanácskoztak a honi régiók vezetői a közelgő uniós csatlakozás apropóján.
Kékes Ferenc, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke elmondta, a külkapcsolatok fejlesztése azért is fontos, mert a külföldi partnerekkel, például a horvátokkal és az osztrákokkal együtt elkészített tervek eséllyel indulhatnak uniós pályázatokon.
Az uniós csatlakozás egyébiránt nem jár a bőségszarú automatikus kinyílásával.
Meglepő, de tény, sehol nem tartják nyilván, hogy a vállalkozókhoz, önkormányzatokhoz, régiókhoz eddig pontosan mennyi uniós forrás érkezett, így csak becslésekre lehet hagyatkozni. Egy lapunk által megkérdezett gazdasági szakember szerint ez az összeg korántsem csillagászati: ha a hatmilliárd forintos pécsi csatornázási támogatást nem számítjuk, Baranyában tavaly egymilliárd forint "landolhatott".
Magyarország májusi csatlakozásakor az unió már megkezdett, 2007-ig tartó költségvetési ciklusában találja magát. Ennek a végéig a most belépő tíz állam összesen 23 milliárd euró támogatásra számíthat, ebből nekünk a honi társfinanszírozással együtt mintegy ezermilliárd forint juthat. A Dél-Dunántúlra közvetlenül - a különböző előcsatlakozási alapokon kívül - mindössze 13 milliárd forint érkezhet, a források döntő többségével ugyanis a kormány rendelkezik.
Természetesen pályázatok révén a gazdasági élet valamennyi szereplője, valamint az önkormányzatok számára is adott addig is a pluszforrások megszerzésének lehetősége. Az unió olyan beruházásokat támogat, amelyek növelik az adott térség gazdasági erejét, általuk új munkahelyek jönnek létre. Szerezhető pénz az infrastruktúra fejlesztésére, illetve a környezet védelmét célzó projektekre.
A pénzszerzés legnagyobb akadálya azonban az – és ez a Dél-Dunántúlra fokozottan igaz -, hogy szinte senki sem rendelkezik kellő önrésszel, így sokan a pályázat beadásáig sem jutnak el, noha elegendő pályázati szakember van a régióban és Baranyában.
A megyeszékhelyen a külkapcsolatok alakításáról tanácskoztak a honi régiók vezetői a közelgő uniós csatlakozás apropóján.
Kékes Ferenc, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke elmondta, a külkapcsolatok fejlesztése azért is fontos, mert a külföldi partnerekkel, például a horvátokkal és az osztrákokkal együtt elkészített tervek eséllyel indulhatnak uniós pályázatokon.
Az uniós csatlakozás egyébiránt nem jár a bőségszarú automatikus kinyílásával.
Meglepő, de tény, sehol nem tartják nyilván, hogy a vállalkozókhoz, önkormányzatokhoz, régiókhoz eddig pontosan mennyi uniós forrás érkezett, így csak becslésekre lehet hagyatkozni. Egy lapunk által megkérdezett gazdasági szakember szerint ez az összeg korántsem csillagászati: ha a hatmilliárd forintos pécsi csatornázási támogatást nem számítjuk, Baranyában tavaly egymilliárd forint "landolhatott".
Magyarország májusi csatlakozásakor az unió már megkezdett, 2007-ig tartó költségvetési ciklusában találja magát. Ennek a végéig a most belépő tíz állam összesen 23 milliárd euró támogatásra számíthat, ebből nekünk a honi társfinanszírozással együtt mintegy ezermilliárd forint juthat. A Dél-Dunántúlra közvetlenül - a különböző előcsatlakozási alapokon kívül - mindössze 13 milliárd forint érkezhet, a források döntő többségével ugyanis a kormány rendelkezik.
Természetesen pályázatok révén a gazdasági élet valamennyi szereplője, valamint az önkormányzatok számára is adott addig is a pluszforrások megszerzésének lehetősége. Az unió olyan beruházásokat támogat, amelyek növelik az adott térség gazdasági erejét, általuk új munkahelyek jönnek létre. Szerezhető pénz az infrastruktúra fejlesztésére, illetve a környezet védelmét célzó projektekre.
A pénzszerzés legnagyobb akadálya azonban az – és ez a Dél-Dunántúlra fokozottan igaz -, hogy szinte senki sem rendelkezik kellő önrésszel, így sokan a pályázat beadásáig sem jutnak el, noha elegendő pályázati szakember van a régióban és Baranyában.