Egy frissen közzétett tanulmány adatai szerint az európai uniós GDP 20 százalékának megtermelését a közúti szállítás segíti.

Az ágazat cégeinek érdekszövetsége megindította harcát az Európai Bizottság 2001-es ötletének végrehajtása, vagyis az ellen, hogy a közúti szállítást mind nagyobb arányban a vasúttal váltsák ki - írja az EurActiv angol és magyar kiadása.

Az EU hosszú távú szállítási elveit egy 2001-ben megjelent Fehér Könyvben ismertették. A dokumentum az unió 2010-ig szóló szállítási terveit, elképzeléseit tartalmazza. Összesen 60 intézkedést fogalmaztak meg, közöttük van az az ellentmondásos terv is, amely szerint harmonizálni kell a teherautók üzemanyagának adóztatását, de egy sor infrastrukturális terv is a Fehér Könyv része. Az eddigi tapasztalatok szerint a leírtak jelentős része egyelőre álom marad, a tervek megvalósulását főként a pénzhiány akadályozza.

Az EU szállítási politikájának elveit április végéig felülvizsgálják, ezért az érintett iparágak képviselői elérkezettnek látják az időt, hogy érdekeik érvényesítésére lobbizásba kezdjenek.

A 2001-es Fehér Könyvben foglalt szállítási célok a következők: egyensúlyt kialakítani a közúti és más jellegű szállítás között; megteremteni a közúti szállításról való átállás feltételeit; szétválasztani a gazdaság és a szállítási ágazat növekedését; biztosítani, hogy különböző szállítások díjai a közvetett költségeket is magukba foglalják (az okozott környezeti károk, esetleges emberi áldozatok következményei); csökkenteni a balesetek számát.

A Bizottság szerint a Fehér Könyv 2001-es kiadása óta jelentős fejlemények történtek, amelyet okot szolgáltatnak arra, hogy felülvizsgálják az EU szállítási politikáját. Az EU-t tíz új országgal bővítették; a vártnál gyengébb a gazdasági növekedés, viszont magasabbak az olajárak; új helyzet hozott létre a biztonsági kérdések előtérbe kerülése is.

Az EU közlekedésért és szállításért felelős biztosa, Jacques Barrot többször kinyilvánította, hogy bizonyos korábbi elképzeléseket felül kell vizsgálni. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy a munkaerő mobilitása a versenyképesség meghatározó tényezője, és nem szabad azt visszafogni a közlekedési ágazat korlátozásával.

Az Európai Út Szövetség most megjelentetett tanulmánya a közúti szállításról, rámutat arra, hogy csökken az útépítésre fordított beruházások összege, ami a szövetség szerint veszélyezteti a hatékony egyedi mobilitásra alapozó jóléti modellt.

A szövetség jó példaként említi a spanyol Valencia régiót, ahol a megépített A7-es autópálya 1,5 százalékkal növelte a régió GDP-jét.

A Közúti Szállítók Nemzetközi Szervezete szerint az utak a modern, globális gazdaság legjobb termelési eszközei. Adataik szerint Európában a közúti fuvarozóknak az esetek 85 százalékában 150 kilométerre vagy ennél kisebb távolságra kell az árut szállítani. Szerintük hiába szeretné a politikai akarat a vasútra áttenni a közúti szállítást, ez az elképzelés nem reális. A vasútnak ugyanis strukturális korlátai vannak, nem kellően megbízható a termékek szállítására, s igénybe vételekor további logisztikai problémákkal kell szembenézni, hiszen például nincsenek szupermarketekbe vezető vasútvonalak.

A vasúti szállításban érdekeltek viszont azt nehezményezik, hogy egyre kevesebb pénz jut a transz-európai hálózat fejlesztésére. A 30 projektre szóló költségvetést 20 milliárd euróról 7 milliárd euróra csökkentették.

Mindeközben a környezetvédelmi civilszervezetek régóta azzal vádolják a tagállamokat, hogy a közúti szállítást és az autóipart támogatják.

(Forrás:www.tozsdeforum.hu)