Erősödő infláció, dráguló hitelkamatok
Gazdálkodókat és hétköznapi embereket egyaránt foglalkoztat a forint gyengülése a nemzetközi pénzpiacon.
Alaposan felbolygatta a magyar közvéleményt, gazdálkodókat és hétköznapi embereket egyaránt foglalkoztat a forint gyengülése a nemzetközi pénzpiacon. Az árfolyammozgás okairól, annak a befektetői piacra gyakorolt hatásairól dr. Zeller Gyulát, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának docensét kérdeztük.
DN: - Véleménye szerint mi volt a közvetlen kiváltó oka a forint gyengülésének a pénzpiacon?
- Az okok összetettek. Közvetlenül a kormány és a jegybank részéről elkövetett sorozatos hibás intézkedések váltották ki a forint gyengülését. A folyamat jól nyomon követhető: kedden elfogadták a költségvetést, romlott a forintárfolyam, pénteken pedig a jegybank bejelentette a kamatemelést. A jövő évi költségvetés 3,8 százalékos hiányt tervezett, ami igazából 4,3 százalék körül alakulhat majd, ráadásul a közszféra dolgozóinak 13. havi fizetése a 2005. évi költségvetést terheli. A piac félreérthetetlenül reagált az engedékeny költségvetésre.
DN: - A hírek emellett a forint ellen irányuló spekulációról szólnak. Ki állhat az akció mögött?
- Ez pontosan nem tudható, vélhetően amerikai, angol vagy német befektetési társaságok állnak a dolog mögött. A támadás célja vélhetően minél nagyobb árfolyamnyereség realizálása.
DN: - Ön szerint indokolt volt a jegybank 3 százalékos kamatemelése?
- Amatőr munkának, eltúlzott lépésnek tartom, nem Dél-Amerikában vagyunk. Szakmailag érthetetlen, ugyanis a pénzpiac figyelmeztetésére 0,5 százalékos emelés is elég lett volna.
DN: - A folyamatnak milyen hatásai lesznek a gazdaságra?
- A gyengülő forint egy, a magyarhoz hasonló nyitott gazdaságban inflációt gerjeszt. Ez nem csak a kamatok emelkedésében, hanem az árak növekedésében is megmutatkozik, ami nagyobb adóbevételek formájában kompenzálhatja a költségvetés növekvő terheit.
DN: - Nemzetközi pénzügyi megítélésben hová helyezhető a forint jelenlegi mélyrepülése?
- Hibás döntések sorozatával tovább rontható a helyzet, akár az 1:300-as euró-forint árfolyam is bekövetkezhet. Látni kell azonban, hogy a leértékelés mértéke nagyon kicsi, 4-5 százalékos. Ha a dollár–euró relációt nézzük, az új európai fizetőeszköz bevezetése óta 50 százalék körüli mozgások is voltak, és azok sem vezettek drámai helyzet kialakulásához.
DN: - Rövid távon a gazdaság szereplőit hogyan érintheti a gyenge forint?
- Az exportra termelő gazdálkodókat kedvezően érintheti, hogy azonos euróár mellett több forintot realizálhatnak, míg az importőrök esetében ennek a fordítottja igaz.
DN: - Milyen azonnali hatásokra számíthatnak az emberek?
- A külföldre utazók már most érzik a forintgyengülés hatását. Egy egyszerű aktuális példával élve januártól biztosan drágábban mennek síelni Ausztriába vagy Olaszországba a téli sport szerelmesei.
DN: - Mi várható a banki kamatok alakulásában?
- A központi kamatintézkedések hatására a kereskedelmi bankok kamatai minden bizonnyal emelkedni fognak. A gyakorlat szerint vélhetően a betéti kamatok enyhe, a hitelkamatok erősebb mértékben. Kérdés, hogy a hazai pénzintézetek a közelgő ünnepek előtt megteszik-e a stratégiai lépést. A korábban felvett euróalapú, illetve nem támogatott kamatozású kölcsönök esetében a kamatok, így a törlesztés drágulása várható.
DN: -Az árfolyamhelyzet miatt milyen mozgás várható a kisbefektetői piacon?
- Az állampapírpiacon leértékelődés várható, ezért az ezzel gazdálkodó befektetők, vagyonkezelők, nyugdíjpénztárak veszteségre számíthatnak. A banki betéti kamatok emelkedéséig éppen ezért az állampapírok felé irányulhat a befektetők figyelme. Élénkülhet a részvénypiac forgalma is, a gazdasági növekedés és az ipari termelés mutatói fokozhatják a kockáztató típusú befektetők érdeklődését.
DN: - Várható-e, és ha igen, mikorra a stabilizáció?
- Úgy vélem, hogy normális körülmények között márciusra vissza kell állnia a 8,5-9 százalékos kamatnak. Az uniós csatlakozás, a monetáris unió közeledése erősödő forintot kíván. A nagyobb hitelek felvétele előtt állók számára ezért talán egy kis kivárás javasolható.
(Dunántúli Napló)
DN: - Véleménye szerint mi volt a közvetlen kiváltó oka a forint gyengülésének a pénzpiacon?
- Az okok összetettek. Közvetlenül a kormány és a jegybank részéről elkövetett sorozatos hibás intézkedések váltották ki a forint gyengülését. A folyamat jól nyomon követhető: kedden elfogadták a költségvetést, romlott a forintárfolyam, pénteken pedig a jegybank bejelentette a kamatemelést. A jövő évi költségvetés 3,8 százalékos hiányt tervezett, ami igazából 4,3 százalék körül alakulhat majd, ráadásul a közszféra dolgozóinak 13. havi fizetése a 2005. évi költségvetést terheli. A piac félreérthetetlenül reagált az engedékeny költségvetésre.
DN: - A hírek emellett a forint ellen irányuló spekulációról szólnak. Ki állhat az akció mögött?
- Ez pontosan nem tudható, vélhetően amerikai, angol vagy német befektetési társaságok állnak a dolog mögött. A támadás célja vélhetően minél nagyobb árfolyamnyereség realizálása.
DN: - Ön szerint indokolt volt a jegybank 3 százalékos kamatemelése?
- Amatőr munkának, eltúlzott lépésnek tartom, nem Dél-Amerikában vagyunk. Szakmailag érthetetlen, ugyanis a pénzpiac figyelmeztetésére 0,5 százalékos emelés is elég lett volna.
DN: - A folyamatnak milyen hatásai lesznek a gazdaságra?
- A gyengülő forint egy, a magyarhoz hasonló nyitott gazdaságban inflációt gerjeszt. Ez nem csak a kamatok emelkedésében, hanem az árak növekedésében is megmutatkozik, ami nagyobb adóbevételek formájában kompenzálhatja a költségvetés növekvő terheit.
DN: - Nemzetközi pénzügyi megítélésben hová helyezhető a forint jelenlegi mélyrepülése?
- Hibás döntések sorozatával tovább rontható a helyzet, akár az 1:300-as euró-forint árfolyam is bekövetkezhet. Látni kell azonban, hogy a leértékelés mértéke nagyon kicsi, 4-5 százalékos. Ha a dollár–euró relációt nézzük, az új európai fizetőeszköz bevezetése óta 50 százalék körüli mozgások is voltak, és azok sem vezettek drámai helyzet kialakulásához.
DN: - Rövid távon a gazdaság szereplőit hogyan érintheti a gyenge forint?
- Az exportra termelő gazdálkodókat kedvezően érintheti, hogy azonos euróár mellett több forintot realizálhatnak, míg az importőrök esetében ennek a fordítottja igaz.
DN: - Milyen azonnali hatásokra számíthatnak az emberek?
- A külföldre utazók már most érzik a forintgyengülés hatását. Egy egyszerű aktuális példával élve januártól biztosan drágábban mennek síelni Ausztriába vagy Olaszországba a téli sport szerelmesei.
DN: - Mi várható a banki kamatok alakulásában?
- A központi kamatintézkedések hatására a kereskedelmi bankok kamatai minden bizonnyal emelkedni fognak. A gyakorlat szerint vélhetően a betéti kamatok enyhe, a hitelkamatok erősebb mértékben. Kérdés, hogy a hazai pénzintézetek a közelgő ünnepek előtt megteszik-e a stratégiai lépést. A korábban felvett euróalapú, illetve nem támogatott kamatozású kölcsönök esetében a kamatok, így a törlesztés drágulása várható.
DN: -Az árfolyamhelyzet miatt milyen mozgás várható a kisbefektetői piacon?
- Az állampapírpiacon leértékelődés várható, ezért az ezzel gazdálkodó befektetők, vagyonkezelők, nyugdíjpénztárak veszteségre számíthatnak. A banki betéti kamatok emelkedéséig éppen ezért az állampapírok felé irányulhat a befektetők figyelme. Élénkülhet a részvénypiac forgalma is, a gazdasági növekedés és az ipari termelés mutatói fokozhatják a kockáztató típusú befektetők érdeklődését.
DN: - Várható-e, és ha igen, mikorra a stabilizáció?
- Úgy vélem, hogy normális körülmények között márciusra vissza kell állnia a 8,5-9 százalékos kamatnak. Az uniós csatlakozás, a monetáris unió közeledése erősödő forintot kíván. A nagyobb hitelek felvétele előtt állók számára ezért talán egy kis kivárás javasolható.
(Dunántúli Napló)