Az ország egyik legpezsgőbb diákéletével rendelkező intézménye a Pécsi Tudományegyetem.

Az ország egyik legpezsgőbb diákéletével rendelkező intézményeként tartják számon a hallgatók a Pécsi Tudományegyetemet, és ez az egyik fő motivációs szempont a jelentkezésnél is. A PTE ugyanakkor presztízsében, az oktatás színvonalában is elég magasan jegyzett a tanulók körében - derül ki egy friss felmérésből.

Csaknem ötezer diákot keresett meg a közelmúltban az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda, kérdőívekkel tudakolva, mi motiválta őket, hogy az adott szakterületre menjenek; illetve miért éppen a választott egyetemekre-főiskolákra adták be jelentkezésüket. Az már eddig is tudható volt, hogy a Pécsi Tudományegyetem meglehetősen népszerű a hallgatók között, hiszen a tízezret is meghaladó felvételizőjével az ország második-harmadik legkedveltebb universitasa. Az azonban a szakemberek szerint több esetben meglehetősen érdekes, olykor kifejezetten meglepő, mi is vonzza a PTE-re a tanulókat.

Összességében a friss kutatás alapján megállapítható, hogy országos szinten a jelentkezők több mint fele elsősorban az egyetem-főiskola hírnevére, rangjára koncentrál. Ezen "hívójel" után következik csak az oktatás tényleges színvonala, majd pedig az, milyen közel van az intézmény a jelentkező lakóhelyéhez. Ehhez képest meglepő, hogy a Pécsi Tudományegyetem több karán is más volt az egyik fő húzóerő. Bár a PTE presztízse és az oktatás színvonala egyaránt magasan jegyzett a diákok között, a Pécsre jelentkezők nagyobb arányban említették meg az universitas különleges légkörét és a pezsgő, mozgalmas egyetemi életet, mint a más intézményekbe jelentkezők. A kutatás szerint különösen sokan hangsúlyozták ezt a tényt például a bölcsész, az orvosi és a jogi karon. Meglepő, hogy a természettudományi karra a felmérés alapján szinte "egymást viszik" a hallgatók, hiszen a szakmai rang mellett kiemelkedő volt a sok ismerős, mint egyik fő motiváció.

A napokban nyilvánosságra hozott kimutatás alapján az egyetemre jelentkezők döntő része még a középiskolás évek alatt eldönti, milyen szakterületen kíván továbbtanulni (lásd grafikonunkat). A tanulók több mint egytizede ugyanakkor ragaszkodik kisgyermekkori álmához, így a "Mi leszel, ha nagy leszel?"-kérdésre a felelet a hoszszú esztendők alatt sem változik. Az orvostanhallgatók között (és ez a tény igaz a PTE medikusaira is) viszont jelentősen nagyobb ez az arány: a kutatók szerint minden harmadik doktorjelölt nyilatkozott úgy: már kiskorában eldöntötte, ezt a pályát akarja választani. Ami szintén meglepő: a felmérés szerint a bölcsészek a "későn érők", náluk volt a legmagasabb azoknak a száma, akik a lehető legkésőbb határoztak az egyetemi jelentkezésről.
Dunántúli Napló