A GKM támogatja a Pécs-pogányi repülőteret
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint a tárca minden lehetséges módon támogatni és segíteni kívánja a légi közlekedési infrastruktúra, ezen belül a repülőterek fejlesztését.
A GKM közleménye a Pécs-pogányi repülőtérrel kapcsolatban adja a legszűkebb információt. A központi forrásból támogatandók közé csak a ferihegyi, sármelléki és debreceni repülőtereket sorolja fel.
A nyugat-európai gazdasági életben fontos szerepet betöltő regionális légiforgalmi szolgáltatás és az ehhez szükséges regionális repülőtér-hálózat Magyarországon még kialakulóban van, ugyanakkor a regionális repülőterek fejlesztése a hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása szempontjából is alapvető fontosságú, hiszen a regionális repülőterek szűkebb-tágabb környezetükben az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a turizmus fejlődéséhez egyaránt hozzájárulnak. A szaktárca elsősorban befektetői, beruházói információs rendszere, valamint a légi közlekedéssel kapcsolatos szakmai irányítói feladatai segítségével kívánja támogatni a fejlesztéseket. Ezek elsősorban a repülőtéri szolgáltatások színvonalának emelésére és infrastrukturális beruházásokra összpontosulnak, amelyek a repülőtereken a szilárd burkolatú futópálya építését, kultúrált utasforgalmi épület, valamint közutak, illetve vasúti kapcsolat kiépítését foglalja magába. A tervezett infrastrukturális és technikai fejlesztések megvalósításával a repülőterek magas színvonalú szolgáltatások nyújtására lesznek képesek, amely alapfeltétele a további forgalomnövekedésnek, biztosítva a gazdaságos és hosszú távú üzemeltetést. A repülőterek fejlesztésével párhuzamosan lehetőség nyílik logisztikai központok, ipari parkok kiépítésére, amely így megfelelő légiszállítási háttér kialakítását teszi lehetővé. A turisztika fejlődésében a megfelelő szolgáltatást nyújtó repülőterek jelentős szerepet tölthetnek be, különösen azokban a régiókban, ahol a közúti, illetve vasúti megközelítés nem megfelelő szintű. Egyéb kapcsolódó beruházások összességében pótlólagos tőkebevonást eredményezhetnek, vállalkozás-élénkítő hatásuk érzékelhető, ezért felgyorsíthatják és felerősíthetik a működő tőke térségbe áramlását.
A repülőterek infrastruktúra-fejlesztésével megvalósuló forgalomnövekedése a szolgáltatások változatos formáit igényli, így új munkahelyeket, valamint foglalkoztatás bővítési lehetőséget teremt. Ezzel egy időben - nagyobb repülőtéri forgalom esetén - a régióban másodlagos gazdaságélénkítő hatások is mutatkozhatnak. A repülőtéri fejlesztések két módon valósulhatnak meg. Az egyik csoportba azon repülőterek fejlesztése tartozik, amelyek az egész nemzetgazdaság számára fontosak. Az Európai Unióban alkalmazott gyakorlat szerint 200-300 kilométerenként szükséges, elsősorban az adott régió kiszolgálását végző repülőtér hálózat kiépítése, amelyek fejlesztéshez, működtetéséhez központi források bevonása szükséges (Ferihegy, Sármellék, Debrecen). A másik csoportba a szűkebb területek, helyi érdekek kiszolgálása érdekében működtetett repülőterek tartoznak. Ezek fejlesztését és működtetését teljes egészében saját forrásból (önkormányzati, kistérségi, vállalkozói) kell megvalósítani. Mivel a regionális repülőterek alaptevékenysége - legalább is a több évre kiterjedő "bevezetési" időszakban - nem nyereséges, a fejlesztés és az üzemeltetés finanszírozása a vállalkozói szférának és a helyi önkormányzatoknak nehézségeket okozhat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ezért a repülőterek fejlesztéséhez szükséges lehetőségek felkutatásában segítséget nyújt az önkormányzatok részére és szerepet vállal az ilyen irányú tevékenységek koordinálásában. Nemzetközi Kereskedelmi Repülőtereink (Budapest-Ferihegy, Debrecen és Sármellék) fejlesztése mellett nagyon fontos még Győr-Pér, Pécs-Pogány, Nyíregyháza, Szeged, Békéscsaba, Budaörs, Fertőszentmiklós, Miskolc, valamint Siófok-Kiliti repülőterének a regionális légiforgalomba való bekapcsolása is. Ezen repülőterek esetében komplex hasznosítás valósítható meg és mind logisztikai, mind turisztikai szempontból jelentős forgalomra számíthatnak. Eseti vagy ideiglenes határnyitással a nemzetközi forgalomba is bekapcsolhatóak. Pécs-Pogány repülőtéren novemberben adták át a szilárd burkolatú pályát és a forgalmi előteret.
Pécs Tv
A nyugat-európai gazdasági életben fontos szerepet betöltő regionális légiforgalmi szolgáltatás és az ehhez szükséges regionális repülőtér-hálózat Magyarországon még kialakulóban van, ugyanakkor a regionális repülőterek fejlesztése a hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása szempontjából is alapvető fontosságú, hiszen a regionális repülőterek szűkebb-tágabb környezetükben az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a turizmus fejlődéséhez egyaránt hozzájárulnak. A szaktárca elsősorban befektetői, beruházói információs rendszere, valamint a légi közlekedéssel kapcsolatos szakmai irányítói feladatai segítségével kívánja támogatni a fejlesztéseket. Ezek elsősorban a repülőtéri szolgáltatások színvonalának emelésére és infrastrukturális beruházásokra összpontosulnak, amelyek a repülőtereken a szilárd burkolatú futópálya építését, kultúrált utasforgalmi épület, valamint közutak, illetve vasúti kapcsolat kiépítését foglalja magába. A tervezett infrastrukturális és technikai fejlesztések megvalósításával a repülőterek magas színvonalú szolgáltatások nyújtására lesznek képesek, amely alapfeltétele a további forgalomnövekedésnek, biztosítva a gazdaságos és hosszú távú üzemeltetést. A repülőterek fejlesztésével párhuzamosan lehetőség nyílik logisztikai központok, ipari parkok kiépítésére, amely így megfelelő légiszállítási háttér kialakítását teszi lehetővé. A turisztika fejlődésében a megfelelő szolgáltatást nyújtó repülőterek jelentős szerepet tölthetnek be, különösen azokban a régiókban, ahol a közúti, illetve vasúti megközelítés nem megfelelő szintű. Egyéb kapcsolódó beruházások összességében pótlólagos tőkebevonást eredményezhetnek, vállalkozás-élénkítő hatásuk érzékelhető, ezért felgyorsíthatják és felerősíthetik a működő tőke térségbe áramlását.
A repülőterek infrastruktúra-fejlesztésével megvalósuló forgalomnövekedése a szolgáltatások változatos formáit igényli, így új munkahelyeket, valamint foglalkoztatás bővítési lehetőséget teremt. Ezzel egy időben - nagyobb repülőtéri forgalom esetén - a régióban másodlagos gazdaságélénkítő hatások is mutatkozhatnak. A repülőtéri fejlesztések két módon valósulhatnak meg. Az egyik csoportba azon repülőterek fejlesztése tartozik, amelyek az egész nemzetgazdaság számára fontosak. Az Európai Unióban alkalmazott gyakorlat szerint 200-300 kilométerenként szükséges, elsősorban az adott régió kiszolgálását végző repülőtér hálózat kiépítése, amelyek fejlesztéshez, működtetéséhez központi források bevonása szükséges (Ferihegy, Sármellék, Debrecen). A másik csoportba a szűkebb területek, helyi érdekek kiszolgálása érdekében működtetett repülőterek tartoznak. Ezek fejlesztését és működtetését teljes egészében saját forrásból (önkormányzati, kistérségi, vállalkozói) kell megvalósítani. Mivel a regionális repülőterek alaptevékenysége - legalább is a több évre kiterjedő "bevezetési" időszakban - nem nyereséges, a fejlesztés és az üzemeltetés finanszírozása a vállalkozói szférának és a helyi önkormányzatoknak nehézségeket okozhat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ezért a repülőterek fejlesztéséhez szükséges lehetőségek felkutatásában segítséget nyújt az önkormányzatok részére és szerepet vállal az ilyen irányú tevékenységek koordinálásában. Nemzetközi Kereskedelmi Repülőtereink (Budapest-Ferihegy, Debrecen és Sármellék) fejlesztése mellett nagyon fontos még Győr-Pér, Pécs-Pogány, Nyíregyháza, Szeged, Békéscsaba, Budaörs, Fertőszentmiklós, Miskolc, valamint Siófok-Kiliti repülőterének a regionális légiforgalomba való bekapcsolása is. Ezen repülőterek esetében komplex hasznosítás valósítható meg és mind logisztikai, mind turisztikai szempontból jelentős forgalomra számíthatnak. Eseti vagy ideiglenes határnyitással a nemzetközi forgalomba is bekapcsolhatóak. Pécs-Pogány repülőtéren novemberben adták át a szilárd burkolatú pályát és a forgalmi előteret.
Pécs Tv