Csendes, mégis tekintélyes jubileumot ünnepel a pécsi villamos.

A kor színvonalának megfelelő közlekedési eszköz első pécsi szerelvénye éppen 90 évvel ezelőtt, 1913. október 20-án gördült végig a síneken, amelyek 1960-ig tartoztak hozzá a városképhez.

A pécsi sínen 1913. október 20-án gördült végig az első pécsi villamos, amely a kor világszínvonalú városi közlekedését volt hivatott szolgálni. A mecsekaljai város az ezt megelőző évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül: a gyarapodó külvárosok és a központ közlekedési kapcsolata azonban sokáig megoldatlan maradt. Ezért döntött úgy Nendvich Andor polgármester, hogy változtat a helyzeten. 4 évvel az első világháború kitörése előtt, 1910-ben zajlott le az a versenytárgyalás, amelyben a világhírű Ganz gyár nyerte el a pécsi villamosközlekedés kiépítésének pályázatát. A fővárosi vállalat és a város közös céget alapított a villamos üzemeltetésére, amelybe - ma már talán hihetetlen módon - a város előkelőségei magánvagyonukkal is beszálltak.

A 90 évvel ezelőtt meginduló járatok betöltötték az eredetileg nekik szánt szerepet: a város akkori nyugati, keleti és déli határán élőket közelebb hozták a Belvároshoz. Az egykori Hadapród, ma Orvostudományi Iskola elől induló járatok a Kórház tér - Ferencecsek utca - Széchenyi tér - Király utca - Búza tér - Zsolnay Gyár útvonalon közlekedtek, míg a villanegyed lakói a Főpályaudvar - Szabadság út - Rákóczi út - Irgalmasok utcája útvonalon juthattak el a város központjába.

A két világháború között a pécsi villamosokat üzemeltető társaság - az 1913-ban kötött, 20 évre szóló koncessziós szerződés lejárta után - a város tulajdonába került. Ekkorra már azonban komoly vetélytársa akadt a csilingelő szerelvényeknek: 1926-ban indult ugyanis meg a rendszeres autóbusz-járat a város új lakótelepe, a mostani régi Kertváros és a köztemető felé.

Idővel aztán a mecseki utcákba és az egyre terjeszkedő város távolabbi területeire is a kisebb beruházást igénylő buszközlekedést választotta a város - míg a villamos a régi idők hangulatát idézve inkább üde színfoltja lett a városnak. A népszerű villamosok felett aztán lassan eljárt az idő. A szerelvényekre érvényes sebességkorlátozások miatt - a rossz nyelvek szerint - sokszor célszerűbb volt gyalog járni, ami nem csoda, hiszen egyes szűk helyeken legfeljebb 5 kilométer per órás sebességgel közlekedhetett a villamos, amelynek vagonjait - leginkább pénzhiány miatt - nem tartották karban megfelelően, így azok állapota idővel leromlott.

A felújításra és a hálózat bővítésére nem volt elég pénz, ezért 1960. augusztus 31-én az utolsó villamos gördült végig a sokat megélt síneken, amelyeknek egy darabja a Jókai közben mind a mai napig hirdeti az egykor oly népszerű villamos dicsőségét.
(Pécs.hu)